Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Méltatlan helyre tettük a magyar filmeket?

2013.11.12

cbhfhxoghqqzrjxhpvpqqjdetrzubjve.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Időnként kimaradtak életemből az aktuális mozifilmek, még ha környezetemben sokat beszéltek is róla. Néha filmsorozatok is elmentek mellettem ugyanígy.

Jönnek aztán néha késztetések, hogy keressek magamnak valamit. A televízió sok csatornája nem tud számomra legtöbbször semmit adni. Ha évezredente egyszer mégis lenne egy ígéretes film, az embert dühíti, hogy alig negyed órával az elkezdése után máris reklámblokkal táncolnak az idegeinken. (Tegyük hozzá, ebben fokozott szerepe van a reklámok összeválogatásának. Ételhez kapcsolódó reklám –fűszerkocka, csokoládé- után szinte törvényszerűen wc tisztító következik.)

Magyar művészet pártoló vagyok. Valami megmagyarázhatatlan belső késztetés alapján mindig a magyar alkotók dolgait keresem elsőként és leginkább. Magyar zene, magyar könyv, vers, és így magyar film. Úgy vélem, közöttünk is voltak, vannak tehetségek, akik Hozzánk akarnak szólni első sorban, és bizonyára oda kellene figyelnünk rá!

A magyar film is világhírű tudott már lenni, párszor, a történelem során.

Így egy magyar 'valamit' igyekeztem keresni, és találtam is. Csodálatos dolog ez az internet, ahol ingyen megnézhető sok-sok-sok film. Pár perc, egy kábel, és a televízió készülék képernyőjén reklámok nélkül ott egy teljes mozi… jó, az élmény persze még nem egészen ugyanaz, de mégis jobb, mint a szokásos hétköznapi sokszor pár perc.

Amit megnéztem, tinikorom egyik nagy filmje volt.

Nem lenne értelme 3D-ben megnézni.

Nincs benne sem exrta látvány, sem semmi borzongás, semmi horror, semmi hosszan kinyomozható, sok észt igénylő gubanc.

A történet maga a mai, leginkább látványra szakosodott, és cselekményében egyébként előre kitalálható, tucat filmeknek, amerikai moziknak, külföldi (és hazai) sorozatoknak, szappanoperáknak közelébe sem jöhet.

A jelenünket átjáró filmekhez képest jóval szárazabb, egyszerűbb, unalmasabb… semmi extra adrenalin… mégis! Mégis, alap filmnek tenném be, például a frissen kitalált, és tanrendbe ékelt etika oktatás tanóráinak egyikébe; merthogy egyrészt a magyar 80-as éveket mutatja be, annak egyszerű valóságával, ruháival, épületeivel, autóival, szokásaival; másrészt, és leginkább ezért, mert rólunk szól! Fel lehet benne fedezni a szomszéd nénit, a nagyit, a Jenőt, a Józsit, az Ottót… és az esemény, amely megtörténik benne, amit a főszereplők átélnek, nem valami romantikus, nyálas létrejöhetetlenség, hanem csak csupán maga a fordulatos, akár kiszámíthatónak is nevezhető élet… és amely bármily furcsa, elgondolkodtató!

Merthogy megtörténhet velem,

veled,

                          a gyermekemmel,

a te gyermekeddel,

az unokával, a szomszéd gyerekével… lehetsz Te magad az egyik szereplő, és családtagod, ismerősöd, rokonod, szomszédod a másik. Amire figyelmeztetni próbál, nemes egyszerűségével, hétköznapiságával, az a mai életben még inkább benne van!

Mesél, emlékeztet minket az élet mulandóságára, állandó változásaira; a nem várt, de a levegőben lehetőségként ott lebegő „megtörténhet” eseményekre, arra, hogy olykor az élet viharaiban mindenre oly egyedül vagyunk, és arra, hogy legnagyobb vágya, törekvése, és kérdése életünknek mégiscsak annyi, hogy legyen valaki, aki társ, aki átölel, aki itt van, és aki ha csak lehet, sokáig itt is marad!

Benne van minden spirituális üzenet is, melyek ma oly divatossá lettek; ráadásul nem túlmagasztosítva, csak annyira rejtve, hogy az értse, akinek kell. S annyira egyszerűen mesélve el, magát az életet, mutatva be a családot, a kamaszokat, a társadalmat, a világot, hogy aki csak a mindennapok rohanásában élve azt hiszi el, amit két kezével megfog, és két kezével megteremt –még ő is leüljön és megokosodhasson rajta…

Közben a film zenében is kapott egy nagyot! A hozzá tartozó filmzene igazi főnyeremény, és emlékeim szerint túlnőtt a filmen! Magát a dalt ismertem, régről. Dúdolni tudtam –pedig a film, igencsak késve, most került elém csupán!

Vajon hányan ismerik úgy a dalt, hogy nem is tudják, milyen film kapcsolódik hozzá?

Vajon hányan dúdolják úgy, hogy a filmet nem látták még?

Nekem jó élmény volt megnézni, elmerengeni rajta, és a dal még inkább tartalmat, értelmet kapott! Aki közelről ismer, tudja rólam, hogy ha egy dal fülembe lopódzik, és tanyát ver, akkor napokra kiszorít minden mást! Olyanná válok, mint a rossz rádió csatorna, újra és újra és újra csak azt az egy dalt játszom magamnak, végtelenítve, ám mégis megunhatatlanul! Így lettem a régi dallal…

S addig jutottam, egész társadalmunk máshogyan élne, máshogyan látná a világot, élné napjait, alakítaná egymáshoz való viszonyát, ha magunk teremtenénk művészetünket, a mi zenéink, filmjeink határoznák meg leginkább mindennapjainkat, és nem rohannánk a külföldi dolgok után… hiszen kincseket keresünk más földrészeken, más népek alkotásaiban, miközben felfedezetlen kincsek halmazában járunk térdig –szemétnek hazudva, méltatlanul eldobva azt!

 

A filmhez leginkább kapcsolódó dal szövege:

 

1. Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk,
sokáig itt leszünk.
Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok,
és néha szenvedünk.
Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk.
Hiszen van még időnk, azért se változunk.

R1. ||: Most először mondom el, most hinned kell nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem! :||

2. Ki megtalált, itt volt néhány órát, néhány éjszakát,
és gyorsan ment tovább.
Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem,
ameddig jó nekem.
De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem,
az kell nekem!
Mert ha itt vagy velem, a szívem megpihen.

R2. ||: Most először mondom el, most hinned kell nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem! :||

R3. Százezerszer mondom el, ha nem hiszel nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Mert annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem!

R3'. Még százezerszer mondom el, ha nem hiszel nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Mert annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem!

 

 

Maga a dal:





 

 

 

 

 

 

 

 Remélem, kedvet csináltam kicsit magához a filmhez is, melynek címe (bizonyára van, akinek beugrott időközben):

 

Szerelem első vérig

 

 

 

 

 

 

 

24530_1.jpg

 

 

 

 

Kiegészítésnek pedig egy érdekes kis lábjegyzet:

 

 

http://rtlklub.hu/musorok/21szazad/videok/310175

 

... ez a kis összeállítás még inkább elgondolkodtat, mennyire is fontos, hogy mit tartunk értéknek, és menyire is látszik meg a  hiánya annak, ha elengedik a két kezünk...

 

 

 

 

 

Valamint egy halk utóirat:

Mindazok, akik nem kedvelhetik az émelyítően édeskésnek ható romantikus sztorikat, ajánlhatom, hogy a trilógiát egyben nézzék végig. Érezhetően ÉLET szagú, és közel sem romantikus lesz így a történet... valami olyasféle, amit tényleg kár kihagyni...

 

Infók a trilógiáról, a filmről még itt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerelem_els%C5%91_v%C3%A9rig

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.