Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A megtagadott csók

2015.10.13

maxresdefault.jpg

 

 

Egészen közel hajolt. Lehelete megcirógatta homlokomba hulló hajtincseim.

 

- Persze, tudod, hogy mindez a legbizalmasabb titok! –zárta le a fölösleges közhellyel az elmesélt történetet.

Nem reagáltam. Már csak foszlányok jutottak el fülembe mindabból, amit beszélt. A zajos autóút, a hűvösödő szél, a járókelők –ez is valami más világba tartozónak tűnt.

Máshol jártam. Távol tőlük.

Az idő is megállt. Minden megszűnt. Csak ő volt, meg én. S talán a régen tagadni próbált, egyre erősebben előtörő vágyaink.

Így emelhettem fel lehajtott fejem, majd bele ütközve az enyhén borostás állába, hatalmasra nyitott, mély tekintetem az ő tengerkék szemtükrének fenekén találta magát. 

 

 

szeret_csok.jpg

 

Szikrák pattogtak körülöttünk.

 

Keze felemelkedett, két ujjhegyével megérintette arcomat, szája az enyémhez közeledett.

 

Abban a csókban, na, abban a csókban benne volt minden!

 

A világ, és az idő helyét átvette az örökkévalóság.

 

 

csokolozas-03-600x400.jpg

 

 

Egy madár felrebbent, hangosan csipogva.

Esküszöm villámlott egyet!

 

Kezét ölébe hullatta, fejét távolra emelte, tekintetét messzire vonta.

-Azt nem is meséltem még… - kezdett bele gyorsan, mintha élete múlna rajta, az újabb mondókába.

Sietve szedelőzködtünk fel, s indultunk utunkra.

Áradt belőled a szó, újra. Bár reagáltam is, fel nem fogtam belőle semmit.

Lélekben csendbe vonultam, és beleragadtam a hihetetlenbe.

 

Arról, ami igazán történt, említést se tettünk. Mintha meg sem történt volna…

 

 

 

 

 

Nagyréde, 2015. október 12.

 

 

 

Szerkesztői megjegyzés:

 

A végére egy sokkal inkább találó, a megírásban is ihletet adóként szereplő videót szerettem volna betenni.

Sajnos, ez a videó csak a facebook felhasználóknak érhető el, ami okán simán ide illeszteni nem tudom, másrészt lekorlátozza az itt járó olvasó számára a hozzáférhetőséget.

Magától a szerzőtől ígéretet kaptam arra, hogy a videó fel fog kerülni a youtube.com oldalra, ahonnan könnyedén ide tudom majd varázsolni –ám az ígéret jelenleg még mindig az ígéret szintjén maradt…

Igaz, jelen videóval szép képkeretet kap rövidke, de talán annál több érzelmet megmozgató írásom, mégis örülnék, ha lenne majd idő, mikor az eredetileg hozzá eltervezett videót tehetném ide!

 

 

 

 

„Valaki mondja meg végre, miért lett vége,

Hisz el sem kezdtük még igazán,

Szóljon ez a dal, a szívedig, hogy hozzám visszatalálj!”

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.