Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Csak egy csók

2016.12.01

Hiányzott a tér, a szabad levegő, a zöld.

Úgy éreztem, az iroda szó szerint összenyom, megcsonkít.

Fogtam hát magam, és „dolgom van a városban, majd jövök nemsokára vissza” címszóval kiléptem az irodaajtón. Be az autóba. Meg se álltam kedvenc kilátómig.

 

Alighogy a lány kiviharzott a munkahelyről, Ő is felpattant:

-    Hú, a fenébe is! Máris késében vagyok, tisztára elfelejtettem! Hivatalos ügyintézésem van, bocs gyerekek, rohanok, igyekszem vissza! –azzal meg is iramodott a lány után, remélve, hogy sikerült a legkisebb feltűnés nélkül adni elő ezt a kollégáknak.

A parkolóban az autót kereste egyből. Látta, hogy bizony csak a hűlt helye van, azonnal bepattant ő is a volán mögé. Az ám, de merre menjen!? Kigördülve az utca végére elnéz jobbra, látja, hogy a jelzőlámpa akkor vált zöldre, és lám, az autók között ott van a követni óhajtott is.

Elégedetten vigyorgott egyet.

 

Megállítottam a kisautót. Kiszállva nagyot sóhajtottam, és elindultam a lépcsőkön felfelé. Örömmel állapítottam meg, hogy csak az erdőszéli madarak csicseregnek itt rajtam kívül.

Fenn úgy öleltem meg a kilátói faoszlopot, mintha az életem múlna rajta.

 

Sikerült úgy követnie, hogy észrevétlen tudott maradni.

Hangtalan léptekkel, lassan, odafigyelve ment fel a lépcsőkön utána. Szerette volna meglepni.

Gyomra remegett.

Ahogy felért, a szépasszony az egyik tartóoszlopot ölelte. Mögé lépett, erre a hölgy kihúzta a gerincét, de mire igazán felocsúdott volna, már maga felé fordította, és megcsókolta.

A lány visszacsókolt.

Néhány másodperc volt csupán az egész.

Ziháltak mindketten.

Ha külső szemlélő rájuk néz, körülöttük a levegőben csupa izzó, színtelen hullámot lát…

 

- Most ez mi volt?

- Mi lett volna? Egy csók. Régóta meg akartam tudni, milyen is lenne.

- Ha racionálisan végig gondolod, ez kész őrület!

- Igen, persze, ha racionálisan…

 

Pár pillanatig elvesztek egymás tekintetében.

Most a lány lépett közelebb. Két karja felemelkedett, kezei a férfi tarkóján kötöttek ki, a csókot ezúttal ő kezdeményezte.

Hosszabbra nyúlt.

 

-          Most én kérdezem meg, hogy ez most mi volt?

-          Valamire nekem is emlékeznem kell! Biztosítani akartam, hogy ez sikerüljön.

 

 

 

https://www.facebook.com/asos.attila.5/videos/vb.100001561770359/862204490508269/?type=3&theater