Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Egy költözés margójára

2015.09.29

42967472.jpg

 

Tettem-vettem a fák alatt.

Hurcolásztam a cuccainkat.

Úgy tartoztak hozzám a könnyeim,

mint forráshoz a patak,

mint pozitív kúthoz az addig sosem volt tó.

Azt gondoltam, a nagy fájdalom már mögöttem van.

 

 

 

koltozes.jpg

 

 

S megtapasztalhattam, a most-ban, hogy fájdalom és fájdalom között is lehet égbekiáltó a különbség.

… mert ami fájt, igazán, sajgón, az nem az a halmaz volt, tettekből, történésekből, szavakból ami ide, e ponthoz elvezetett! Semmiség lett egy perc alatt mindaz!

Ami igazán fájt, az a várakozás… az utolsó utáni remény… hogy felbukkansz még… és elmenni nem hagysz!

 

Rá kellett jöjjek, hogy igazán az fájt csak, hogy végleg elengedtél!

Az, hogy csomagolni, elmenni hagytál!

 

 

 

001.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

u.i.:

 

Van, hogy ritka kincsekre lelsz

S kacatként hagyod őket hátra…

Mert előre nézel már,

S többé nem hátra…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.