Merengés
2017.01.18
Szinte naponta járok el a házatok előtt,
igaz Te már nem, csupán a szüleid élnek ott.
Közös ismerősöktől úgy tudom,
tartod velük, szorosan a kapcsolatot.
Nézem, nézem mindig,
a régi, most is barna, csipkés kiskaput,
hátha feltűnik egykor oly ismerős alakod,
de Téged
nem látlak sosem…
Az évek telnek, múlnak, s úgy tűnik,
a mi utunk sem véletlenül ágazott egykor ketté,
semmi dolgunk egymással bizonyára nem maradt,
hisz ugyanazokon az utcákon járva
sosem taposom már a lábnyomad…
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
